A Kagylósziget projekt rövid bemutatása

A projekt során úszó betonplatformokon elhelyezett, nagyméretű berendezésekben kagylók felhasználásával tervezünk felszíni vizeket tisztítani. A „Kagylósziget” projekt célja, hogy olyan, többcélú, mobil úszóművet fejlesszünk ki, amely alatt elhelyezkedő reaktor-térben (speciális hordozó berendezésekben) szűrő életmódot folytató kagylókat tenyészthetünk nagy tömegben, amelyek ily módon az átáramló vizet biológiailag megtisztítják. 

Az általunk használt kagylók, mint szűrő életmódot folytató állatok, egyedenként és óránként 0,3-0,7 l vizet képesek átszűrni és ezzel megtisztítani minden olyan lebegő szennyezéstől, amelynek részecskemérete meghaladja az 1 μm-es nagyságot. Ezzel a lebegőanyaghoz kötött szerves anyag, növényi tápanyagok és egyéb szennyezőanyagok jelentős hányada nagy hatékonysággal kiszűrhető a vízből. A kagylók rendszeres aratásával és ürülékük eltávolításával a vízfolyás vagy tó ökológiai állapota jelentősen javítható a szennyezőanyagok (nitrogén- és foszforformák) csökkentésével, a víz átlátszósága pedig jelentősen megnő a lebegő szennyezések és a fito-, illetve zooplankton elemek kiszűrésével.

A mesterségesen telepített és tenyésztett kagylótelepek felhasználása olyan vízminőségi változásokat indukálhat, mint a hagyományos kommunális szennyvíztisztító telepek üzembe helyezése. A kagylók szűrőtevékenységének hatására fellépő, regionális léptékű vízminőség változás bizonyított tény, így például az észak-amerikai Nagy Tavakban a vándorkagyló megjelenése gyökeresen megváltoztatta az átlátszósági viszonyokat, a klorofill-a tartalmat, a fitoplankton koncentrációt és a nitrogén, illetve foszfor forgalmat. 

A víztisztítás mellett a projekt keretében kialakítandó „Kagylósziget” másik fő funkciója egy vízminőségi monitoring állomás létrehozása, amely korai figyelmeztetésre („early warning”) is alkalmas, előre jelezve az esetleges vízminőségi vészhelyzeteket (pl. olajszennyezés, toxikus anyagok kibocsátása stb.). Mindezek mellett egyéb funkciók is kialakíthatók az úszó szigeten, pl. logisztikai bázis havária, katasztrófavédelmi és rendészeti célokra, látogatóközpont, ökológiai bemutató (tanösvény), madárles, oktatóhelyszín.

A „Kagylósziget” tervezése és megvalósítása során alapvető igény a mobilitás és az energetikai és környezetvédelmi szempontból is autonóm rendszer fejlesztése. Ezt a célt szolgálják az energetikai önellátást biztosító, kizárólag megújuló forrásokra alapozott műszaki megoldások. Az úszó platformot a hazánkban önmagában újdonságnak számító, EPS magból és beton héjból álló egységekből alakítjuk ki, speciális kapcsolatok segítségével.

Ilyen, komplex feladatot ellátó úszómű eddig sehol a világon nem készült. Édesvízi kagylók nagy tömegben való tartására kevés nemzetközi példa van, ezért ennek peremfeltételeit a kutatás során kell meghatározni. 

A projekt ökológiai folyamatokon alapuló, környezetbarát vízkezelési eljárás prototípusának fejlesztésére, illetve annak tesztelésére és finomhangolására tesz javaslatot. A munka során pontosan meghatározhatók lesznek a berendezés működésének környezeti peremfeltételei (vízsebesség, vízhőmérséklet, aratási ciklusok stb.), és az egyes szennyezőanyagok fajlagos eltávolításának költségei is. 

A projektben tehát új, eddig nem alkalmazott vízkezelési technológiát hozunk létre, annak prototípusaival, azok üzemeltetési utasításaival együtt. Összevetve az eddig alkalmazott természetes öko-rendszereken alapuló technológiákkal, kiemelhető az új rendszer (kagylósziget) mobilitása, telepíthetősége és ennélfogva adaptálhatósága a különböző adottságú helyszínekre (folyóvíz, állóvíz, szennyvíz stb.). A rendszerben keletkező biogénanyagok (maguk a kagylók és agyagcsere végtermékeik) közvetlenül visszaforgathatók a mezőgazdaságba és talajjavító anyagként hasznosíthatók, megfelelő kezelés és feldolgozás után.