Prototípus kagylósziget
A projekt következő szakaszában elkészítettük a prototípus kagylósziget gyártási tervét, amely a tervezett működést megfelelő hatásfokon biztosító rendszerelemek működési elvének, specifikációinak és méretezésének kidolgozását foglalta magába.
A prototípus kagylósziget gyártásához szükséges paraméterek meghatározása, valamint a prototípus berendezés technológiájának és technológiai elemeinek megtervezése a konzorciumon belüli együttműködés keretében, többszörös egyeztetés és felülvizsgálat során valósult meg.
Az üzemi egység részei a következők:
- A kagylósziget szerkezeti elemeiként szolgáló úszóbeton platformok, melyek időtálló, megfelelő stabilitású alapot képeznek a tisztító egység élővízre való kihelyezéséhez.
- A platformok között kialakított áramlási csatorna.
- A kagylósziget kapcsolóelemei, melyek biztosítják a kagylósziget parthoz való rögzítését, ezáltal megakadályozva az egység elsodródását, továbbá lehetővé teszik a partról való megközelítést.
- A kagylótartó ketrecek és tálcák, valamint a hozzájuk kapcsolódó iszapzsompok, melyek helyet adnak a tisztítást végző kagylóknak és gondoskodnak a kagylók által kiválasztott ürülék és pszeudo ürülék összegyűjtéséről.
- A vízáramlást, a vízellátást, a levegőztetést biztosító és a kagylótartó ketrecek mozgatását szolgáló gépészeti elemek és az ezeket befogadó konténerek.
- A monitoring rendszer, amely ellenőrzi a kagylók életműködése szempontjából legfontosabb környezeti paramétereket és ezeket továbbítja az irányítástechnikai rendszer felé.
- Az elektromos- és irányítástechnikai rendszer, mely gondoskodik a monitoring rendszer által szolgáltatott adatokon alapuló szabályozásról, valamint a gépészeti egységek vezérléséről.
Biológiai vizsgálatok
A munkaszakasz során a folyamatos vízkémiai mérésekkel párhuzamosan szükséges a tömegtenyészetben tartott kagylófajok állategészségügyi megfigyelése és állapotuk felülvizsgálata is. Ennek értelmében a kagylóállományból mintát vettünk és ezeken az egyedeken szemrevételezéses és boncolásos vizsgálatokat hajtottunk végre. A vizsgálatok alapján a kagyló szaporító- és vizsgáló egységben elhelyezett, valamint a csongrádi tórendszerben üzemeltetett kísérleti berendezésbe telepített kagylók teljesen kétoldalasan részarányosak, zsigerzacskójuk nem módosult, köpenyük erőteljesen fejlett, lemezkopoltyújuk fertőzésmentes. A 2018. május végén-június elején történt villámcsapást megelőzően nem fordult elő váratlan kagylópusztulás, vagy szórványos elhullás. A vizsgált időszakban a kagylóállomány a néhány százalékos téli mortalitási ráta mellett egészségesnek bizonyult.
A mintázott egyedek mindegyikét egészségesnek találtuk, egyetlen egy sem volt, amely fertőzésnek, legyengülésnek, vagy bármely kedvezőtlennek ítélhető fiziológiai állapotnak mutatta volna jelét. A félüzemi berendezésben, valamint a kagyló szaporító- és vizsgáló egységben a jól levegőztetett körülmények és a bőséges tápanyag kínálat ideális körülményeket biztosít a kagylóállománynak ahhoz, hogy azok a megfelelő ütemben növekedjenek, és folyamatosan szűrjék a vizet.
Eredmények ellenőrzése, értékelése, halgazdasági monitoring vizsgálatok
Munkánk során megkezdtük a potenciálisan kezelendő víztestek felmérését. A projekt keretében kifejlesztésre kerülő víztisztító rendszer tipikusan szennyezett álló- vagy lassan folyó vizek rehabilitálását célozza. Erre példák az alábbiak lehetnek:
A Paksi Atomerőmű Horgászegyesület tórendszere esetén egyidejűleg vizsgálhatók haltenyésztési, illetve horgászati célú hasznosítást megvalósító tavak, valamint több évre visszamenően rendelkezünk innen származó vízminőségi adatokkal, ami lehetővé teszi a hosszabb távú, illetve szezonális vízminőség-változások vizsgálatát is. Az általános vízkémiai paraméterek között jelentősen kiugró értékek nem voltak tapasztalhatók. Az elvégzett vízminőségi vizsgálatok alapján, elmondható, hogy a halas- és horgásztavak a tesztelt kagylófajok életfeltételei szempontjából alkalmasnak tekinthetők és lehetőséget nyújtanak a vizsgált technológia esetleges alkalmazására.
A technológia telepíthetősége és eredményes alkalmazhatósága szempontjából a holtágak is igen fontosak lehetnek, ezért vízminőségi vizsgálatokat végeztünk a Duna több holtágán, a Tolnai-holtágon, a Faddi-holtágon, a Bogyiszlói-holtágon, valamint a Külső-Béda és a Belső-Béda holtágakon is. A vizsgálatba bevont holtágak vízminősége lehetővé teszi a technológia alkalmazását, mivel a vizsgált paraméterek a tesztelt kagylófajok életfeltételei szempontjából alkalmasnak tekinthetők. A technológiában alkalmazásra kerülő kagylófajok képesek csökkenteni a víztestekben lévő algák mennyiségét, melyek szaporodásuk során felveszik a vízben megjelenő tápanyagokat. Így a kagylók szűrési hatékonyságának köszönhetően csökkenhet a holtágak tápanyag terhelése, amely javít azok eutróf jellegén. A kijelölt víztestek esetében a jövőben az optimális technológiai méretek tovább vizsgálandók.
A Kőérberki tórendszer vizsgálati eredményei alapján a vizsgált víztest esetében számos olyan probléma áll fenn, melyekre a kifejlesztésre kerülő technológia hatással lehet. Az eredmények alapján látható, hogy a tavak szennyezettségét elsősorban a befolyó víz által szállított szennyezőanyagok okozták. A folyóban található szennyezőanyagok egy jelentős része a lassabb áramlásnak köszönhetően a tavak medrében rakódott ki. Az ülepedésre hajlamos lebegőanyaghoz tapadt egyéb szennyezőanyagok (elsősorban TPH) is az iszapban halmozódtak fel, mellyel jelentős szennyezést okoztak. Ezek a körülmények arra engednek következtetni, hogy ilyen esetekben a jelen technológia sikeres alkalmazása kiegészítő megoldásokat igényel. Fontos a technológia hatékony alkalmazása szempontjából, hogy ilyen szennyezettséggel és terheléssel jellemezhető tavak esetében a kezelésre alkalmazott kagylóegyedek miként használhatók fel a kezelést követően, ezért a kísérletek során érdemes ezen tavakból származó vízzel és iszappal kísérleteket folytatni.
A Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág a környező települések, ipari kibocsátók (pl. termálvíz), valamint a Dél‑pesti Szennyvíztisztító Telep általi bevezetés következtében jelentős terhelésnek van kitéve. Így az állóvízként kezelt mellékág/holtág potenciális helyszínéül szolgálhat a projekt keretein belül kifejlesztésre kerülő víztisztítási technológiának.
A fenti víztestek mellett a zalacsányi golfpálya mesterséges tórendszerének vizsgálatát is elvégeztük. A mérések során mind helyszíni, mind pedig laboratóriumi vizsgálatokat végeztünk. Az eredmények alapján látható, hogy a kifejlesztésre kerülő technológia ezen mesterséges tavak esetében is sikeresen alkalmazható, mivel képes csökkenteni az algák mennyiségét ezáltal fenntartva a tó megfelelő minőségét. A projekt alapvető kérdése lesz, hogy egy mesterséges tó esetében, milyen költségek mellett telepíthető a kifejlesztett technológia.
Csongrádi tavak monitorozása
Az analitikai vizsgálatok keretében a projekt során rendszeres időközönként méréseket hajtottunk végre a csongrádi bányatavakon. A helyszíni mérések, mintavételek és a laboratóriumi mérések kiterjedtek a tavak oldott oxigén szintjének, általános vízkémiai paramétereinek és mikrobiológiai paramétereinek részletes vizsgálatára is. A tavak állapota a vizsgálatok alapján általában az évszaknak megfelelő képet mutatott, kiemelendő azonban, hogy a nyári időszakokban anaerob, illetve anoxikus térrészek voltak kimérhetők, ezért a jövőben is számolni kell ezek esteleges kialakulásával. Mikrobiológiai szempontból a tavakról általánosságban elmondható, hogy a minősítésük minden esetben elérte vagy meghaladta a „Jó minőség” besorolást.
