Negyedik összefoglaló jelentés

A K+F projekt végső munkaszakaszában elkészült a prototípus kagylósziget, betelepítésre került a gyűjtött kagylóállomány és a próbaüzemre is sor került.

A prototípus kagylósziget felépítésének első lépéseként daruval beemelték a szigetet alkotó úszóbeton elemeket. Az elemek egymáshoz illesztését követően az erre a célra gyártott állítható távolságú horgonyzott acél kapcsoló elemekkel egymáshoz rögzítettük. Ezt követően két különálló úszómű keletkezett, pozíciójuk megtartása érdekében egymáshoz, illetve a tó partjához kellett rögzíteni távtartó elemekkel.

A 175 m2 alapterületű nagyobb úszóművet cölöpös kikötőbak és támdorong segítségével a tó nyugati partjához rögzítettük, ezzel biztosítva, hogy bármilyen időjárási körülmények között stabilan állhason a tervezett helyén. A két úszómű egymáshoz rögzítését három darab távtartó idommal valósítottuk meg, amelyek kis mértékű elmozdulást tesznek lehetővé. A két szélső távtartó elemre egy-egy közlekedő híd került telepítésre.

A nagyobb beton platformon öt darab konténer került telepítésre. A konténer elemei külön-külön lettek bedaruzva a szigetre, majd ott lett összeszerelve. Az öt helyiség a következő funkciókat látja el:

1. konténerben került elhelyezésre a kagylók levegőztetését biztosító légfúvó.
2. konténerben került elhelyezésre a kagylók által termelt iszap sűrítésére alkalmas technológiai egység.
3. konténer a vezérlő, adatgyűjtő, irányítástechnikai és monitoring helyiség. A kagylósziget monitoring rendszerének, az energiaellátást biztosító és a gépészeti berendezések irányítástechnikájához szükséges eszközök helyisége.
4. és 5. konténer raktárhelyiségként szolgál.























Mindkét úszóbeton platformra telepítésre került egy-egy I-gerendákból álló fém keret, amihez a kagylótartó ketrecek tartószerkezete került rögzítésre. A keret fém háromszögekből, valamint az ezekre szerelt zártszelvényekből áll, melyekbe hintakampókat fúrtunk. Az I-gerendán elhelyezett csőrögzítő bilincsekbe lett a vízellátást biztosító csőrendszer telepítve, ezek mögött pedig a levegőztető csőrendszert helyeztük el.

A prototípus kagylósziget vízellátását, levegőztetését, iszapeltávolítását- és sűrítését, valamint a monitoring rendszer működését külön-külön teszteltük a végleges beüzemelést megelőzően.

A vízellátó rendszer feladata, hogy a kagylók optimális életműködéséhez szükséges mennyiségű vizet áramoltassa, továbbá, hogy a keletkező kagylóürüléket megfelelő mértékben hordja ki az egyedek alól. Az állandó és ellenőrizhető áramlási sebességet keverők biztosítják, a vízellátó csőhálózat megtáplálását pedig szivattyúk végzik, melyek a konténerben elhelyezett frekvenciaváltón keresztül kapják az erősáramú táplálást. A két úszóműnek külön vízellátó rendszere van, amelyet egy flexibilis cső köt össze. A vízellátó csővezetékhez csatlakoztatott szórófejek a kagylóketrecek felett permetezik a vizet.























A kagylók megfelelő életkörülményeinek biztosítása érdekében szükségszerű a keletkező kagylóürülék rendszeres eltávolítása a zsompokból, azonban a kagylóürülék nagyon alacsony szárazanyagtartalma miatt csak sűrítés és víztelenítést követően szállítható el a helyszínről. Először a zsompokból a kagylóürüléket az áramlási csatorna két oldalán lévő úszó ülepítő medence valamelyikébe szükséges vezetni. Az iszap elvezetése egy tömlőn keresztül történik mamutszivattyú használatával, az kagylóürülék-víz elegyet a kompresszor által továbbított sűrítettlevegő szállítja. A leülepedett iszapot a 2. konténerben elhelyezett kétzsákos iszapsűrítőbe vezetjük flexibilis tömlő segítségével. A hatékony sűrítés érdekében szükség esetén polimer adagolható, a polimeradagoló tartály külön keverővel és feladó szivattyúval van ellátva. Az iszapsűrítőbe kerülő iszap-víz elegyet a speciálisan kialakított zsákok gravitációs elven sűrítik.























A kagylók levegőztetett zónáinak finom buborékos levegőztetését a konténerben elhelyezett légbefúvó, a levegőztető csőrendszer, valamint a víz alá szerelt csődiffúzorok biztosítják. A prototípus kagylószigetnél a tóba helyezett DO szondák mérik a víz oldott oxigén koncentrációját. A mért adatokat a konténerben elhelyezett SC1000 vezérlőegység rögzíti. A mért értékek alapján egy szintén a konténerben elhelyezett PLC szabályozza a kagylósziget vizsgálótereibe jutó levegő mennyiségét, a levegőztető elemek elé a légelosztó csőhálózatra telepített mágnesszelepek vezérlésével.























A prototípus kagylósziget irányítástechnikai rendszerének kialakításához, a gépészeti berendezések általi szabályozáshoz és vezérléshez, valamint a rendszer által rögzített adatok adatbázis felé történő továbbításához vezetéknélküli internet (WiFi) hálózatot építettünk ki.

A prototípus kagylósziget folyamatos monitoringját lebegőanyag mérő -, pH mérő -, fajlagos elektromos vezetőképesség mérő-, valamint oldott oxigén mérő szondák végzik. A szondákat három darab SC1000 egység vezérli, amelyeket az irányítástechnikai konténerben helyeztünk el. A monitoring rendszer szondáit úgy helyeztük el, hogy a kagylósziget valamennyi zónájában az aktuális körülményeket egyidejűleg nyomon tudjuk követni. A szondák közül csak az oldott oxigén koncentrációt rögzítő szondák vesznek részt az irányítástechnikában.























A prototípus kagylósziget összerelésével és próbaüzemével párhuzamosan sor került a betelepítéshez szükséges kagylóállomány gyűjtésére a Tisza csongrádi szakaszán. A kagylógyűjtés során őshonos és invazív kagylófajokat azonosítottunk, melyeket biológus szakértők védettség alapján osztályoztak. A begyűjtést követően sor került a kagylók ketrecbe történő átmeneti (akklimatizációs) elhelyezésére a kagylósziget különböző vizsgálótereiben. 

A következő kagylófajok kerültek betelepítésre:

Folyami kagylók családjába (Unionidae) tartozó, védettséget nem élvező kagylófajok:

 - Unio pictorum (festőkagyló);
 - Unio tumidus (hegyes folyamkagyló);
 - Anodonta cygnea (tavikagyló);
 - Anodonta anatina (kis tavi kagyló);
 - Anodonta woodiana (amuri kagyló, vagy kínai tavi kagyló);

Vándorkagylók családjába (Dreissenidae) tartozó, védettséget nem élvező kagylófajok:

 - Dreissena polymorpha (vándorkagyló);
 - Dreissena buggensis (kvagga kagyló);
 - Corbiculidae (vagy Cyrenidae) családba tartozó, védettséget nem élvező kagylófajok:
 - Corbicula fluminea (nagy kosárkagyló);
 - Corbicula fluminalis (folyami kosárkagyló).

Az akklimatizációs időszak után a vízbe helyezett ketreceket kiemeltük és úgy osztottuk szét a kagylóegyedeket, hogy megfelelő élettér és életfeltételek álljanak a rendelkezésükre, ne legyen limitáló tényező az egyedsűrűség. Mintegy 1 tonnányi kagylót 275 tálcában helyeztünk el a prototípus kagylósziget vizsgálótereiben.








































A kagylótartó szerkezetekből telepítettünk dupla és szimpla egységeket is. A szimpla egységeben 5 db kagylótartó tálca és 1 db fedő tálca van, amelyek alatt és felett egy-egy távtartó keret van. A dupla kagylótartó szerkezetben 10 db kagylótartó tálca és 2 db fedő tálca van, a távtartók és a zsomp mérete is kétszer akkora. Az alsó és felső keretet lánccal kapcsoltuk össze, amelyet a tálcákhoz is rögzítettünk. Az alsó keret alá a lánchoz rögzítettünk egy iszapgyűjtő zsompot, amely a kagylók természetes szűrési folyamatai révén termelt biodepozitot tartja fent.








































A prototípus kagylószigeten elhelyezett kagylók tömegének rögzítése a jövőben kiváló kiindulási alapul szolgálhat a kagylók tömegváltozásának nyomon követésére. Ezen információval vizsgálni tudjuk a hasonló volumenű, nagy mennyiségű kagylóval történő víztest betelepítésének a vízkémiai és biológiai értékekre, illetve a kagylók nagyobb víztérben történő fejlődésének ütemére gyakorolt hatását.






Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ azért, hogy weboldalunk használata során a lehető legjobb élményt tudjuk biztosítani.